A kineziológia és a gyermek
Gyermekkoromban mikor arról faggattak, hogy mi szeretnék lenni, mindig azt válaszoltam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Már akkor éreztem, hogy akkor leszek boldog és kiegyensúlyozott, ha olyan hivatást választok, amivel embereken tudok segíteni. Persze ennek formájával nem voltam tisztában, akkor még azt sem tudtam mi az a kineziológia.
1998-ban találkoztam először a kineziológiával, amikor egy stresszel teli élethelyzetből kerestem a kiutat. Tudtam, hogy a problémáimat magamnak kell megoldanom, de szükségem volt külső segítségre. Már az első foglalkozás alkalmával saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen hatásos a módszer.
Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, mert ők még olyan tiszták, őszinték, mindent természetesnek vesznek. Nyitottak a világra, nincsenek előítéleteik. Ösztönösen érzik, hogy jót akarok nekik.
Mikor érdemes gyerekekkel kineziológushoz fordulni?
Minden olyan esetben, amikor a szülők azt érzik, hogy valami nincs rendben a gyermekükkel és nem tudják kideríteni az okát. Akár egy újszülöttnél is lehet alkalmazni a módszert, aki még nem beszél, így nem is tudja elmondani a baját. A gyerekek nagyon bölcsek, csak figyelni kell a jelzéseikre.
A betegség mindig üzenet a szülőnek, hogy a gyermek ki szeretné vonni magát a napi rutinból, több törődésre, gondoskodásra, szeretetre vágyik. Elege van a bölcsődéből, óvodából, anyával szeretne lenni. Előfordulhat az is, hogy egy eseményt annyira várt, hogy belázasodik.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kineziológus nem diagnosztizál, nem ír fel gyógyszert. Tartósan fennálló testi tünetek esetén orvoshoz kell fordulni. Egy kineziológusi foglalkozás nem helyettesítheti az orvosi kivizsgálást. Ki kell zárni, hogy a tünetek mögött nem húzódik-e meg szervi probléma. Olyan is előfordulhat azonban, hogy az orvos nem talált szervi megbetegedést, de a tünetek továbbra is fennállnak. A kineziológus a tünetek mögött meghúzódó lelki okokat próbálja feltárni.
Az első három év nagyon meghatározó a gyermek későbbi életére. Annál többet nem adhatunk a gyermekünknek, mint a biztonság és az önzetlen szeretet. Ha ezt a két dolgot biztosítani tudjuk számára, olyan útravalót adunk neki, amiből egész életében táplálkozhat. A gyermekkorban elszenvedett traumáink egész életünkre negatívan hatnak. Sok, már felnőttkorban kialakult probléma gyökerét gyermekkorban találjuk meg.
Nagyon fontosnak tartom, hogy mi anyák, testileg, lelkileg kiegyensúlyozottak legyünk. Gyakran hallom édesanyáktól, amikor a gyermeküket hozzák hozzám, hogy „csak ő legyen rendben”. Ilyenkor szoktam megjegyezni, hogy ha mi anyák rendben vagyunk, sokszor a gyermek problémája is megszűnik.
Találkozás a kineziológussal
Első alkalommal elmondom a módszer lényegét, megmutatom hogyan működik az izomtesztelést, majd az édesanya elmeséli milyen problémával fordultak hozzám. Gyakran jönnek testi tünetekkel, de nem ritka a lelki eredetű probléma sem. A módszer ún. korrekciós gyakorlatok segítségével oldja a szervezetben a stressz miatt létrejött blokkokat. A gyakorlatok nagy többségét a gyerekek is könnyen el tudják végezni, gyakran be is kapcsolódnak a végrehajtásába.
A foglalkozások ugyanúgy zajlanak, mint a felnőttekkel, de gyermekekkel dolgozni sokkal több empátiát és türelmet igényel. A befektetett energia többszörösen megtérül, öröm látni, amikor a gyermek kellemetlen tünete megszűnik és újra jókedvű, kiegyensúlyozott lesz.
Kisgyerekek esetében – általában 6 éves korig – az édesanya bevonásával dolgozom. Egyrészt azért, mert 6 éves korunkig megmarad az anya és a gyermek közötti ún. lelki köldökzsinór, tehát még nagyon össze vagyunk nőve a gyermekünkkel. Másrészt egy egészséges gyerek korából adódóan nem szeret egy helyben állni, ami miatt sokkal hosszabb időt venne igénybe az izomtesztelés. Erre a korosztályra még a folyamatos mozgás a jellemző. Teljesen természetes, hogy amíg a mamával dolgozom, a gyerek körbe-körbe rohangál, vagy éppen leül két percre rajzolni valamit. Azt is szoktam javasolni, hogy a gyermek hozza el a kedvenc játékát, hogy minél otthonosabban érezze magát a foglalkozás alatt. A gyerekeket berendezett játék kuckóval várom, ahol mindenki talál kedvére való elfoglaltságot. A gyermekeket mindig csak annyira vonom be a foglalkozásba, amennyire igénylik. Fontos, hogy mindig a koruknak megfelelő szinten magyarázzuk el, hogy mi történik. Van, aki csak játszik, van, aki odajön és kifejezetten részt kíván venni a foglalkozáson.
Betegség, mint jelzőrendszer
Bőrrel, tüdővel kapcsolatos betegségek
Kisgyermekkorban a legtöbb testi tünet a bőrhöz és a tüdőhöz kapcsolódik. Ennek nagyon egyszerű oka van. Ez a két terület az, amivel közvetlenül érintkezünk a külvilággal. Ha a gyermek valami miatt nem érzi magát komfortosan, a külvilág és a gyermek nincs összhangban, jelez a test.
Csecsemőkorban gyakori, hogy tele vannak kiütésekkel. Ezek a gyerekek még több babusgatásra vágynak. Tudományosan alátámasztott tény, hogy a korai bőrkontaktus nemcsak a szeretet képességét fejleszti, hanem az intelligenciát is.
Hat éves kliensem lábán foltok jelentek meg, melyek kellemetlenül viszkettek is. A tesztelés során kiderült, hogy a tünetek a szülők válásához kapcsolhatók. Így jelezte a gyermek szervezete, hogy mennyire nem érzi magát jól ebben a helyzetben.
Súlyosabb esetben a bőrkiütések már ekcémaként jelentkeznek. Az ekcémás gyerekek nagyon érzékenyek, félnek attól, hogy megbántják őket, ezért inkább mások elvárásai szerint élnek. Az ekcémás gyerekek sokszor önbizalom hiányosak, alul értékelik önmagukat, valójában még több ölelésre és pozitív megerősítésre vágynak.
Allergia esetén a gyermek valakivel, vagy valamivel szemben ellenszenvet, agresszivitást él meg. Allergia akkor alakul ki, ha a gyerek a konfrontáció időpontjában még nem, vagy nem eléggé volt érett az adott anyag, vagy téma észlelésére és feldolgozására. Ha például egy gyermek nem megfelelő környezetbe kerül, olyanba, amit nem tud megemészteni, allergiával fejezheti ki rossz közérzetét. Az allergiás reakciókat mutató gyermekek nem tudnak szabadon összekapcsolódni a világgal.
Kisgyermekkorban, amíg meg nem erősödik az immunrendszer, gyakran náthásak, köhögnek a gyerekek. A nátha lehetőséget ad az elvonulásra, távolságot tud tartani az emberektől. A nátha sokszor akkor jelentkezik, amikor a gyereknek elege van valamiből, például az óvodából és az édesanyjával szeretne lenni. „A köhögés és a hörghurut konfliktust mutat a légutak kommunikációs területén.”1
Súlyosabb esetben tüdőgyulladás is kialakul, melynek hátterében szintén valamilyen kommunikációs konfliktus jelenik meg. Elképzelhető ok lehet a szülők közötti kommunikációs probléma is, amit a gyerek saját problémaként érzékel. Lehetséges ok az elszigeteltség érzése is, amikor a gyermek úgy érzi egyedül van, nincs kapcsolatban a szüleivel, barátaival.
Torokkal, füllel kapcsolatos megbetegedések jelentése
A torokfájás is kommunikációs problémához, konfliktushoz kapcsolódik, üzenete: „eleget nyeltem már”. Előfordulhat, hogy a nyelés akkora fájdalmat okoz, hogy már nem akar mindent elfogadni, illetve lenyelni, mint korábban. Ilyenkor a gyerekek a fájdalom miatt enni, inni sem akarnak. A szülők feladata, hogy kiderítsék mi az, amivel torkig van a gyerek. Lehet, hogy az óvodában olyan helyzetbe került, amiben nem tudta megvédeni magát, vagy valami igazságtalanság érte. Például valami olyasmiért megdorgálta az óvó néni, amit nem is ő követett el.
„Kisgyermekkorban a középfülgyulladás az egyik leggyakoribb akut betegség. A középfülgyulladás a gyermekkornak elsősorban abban a szakaszában jelentkezik, amikor a „szófogadás” és a „szóra hallgatás” témája a központi téma.”2 A fülfájás a lázadást jeleníti meg a túl sok „muszáj” és „nem szabad” elve ellen. Jelentkezhet olyan gyereknél is, akinek a szükségleteit figyelmen kívül hagyták, vagy állandó veszekedést kénytelen hallgatni. Az sem jelent megoldást, ha a szülők nem a gyerek előtt beszélik meg a problémáikat, mivel a gyermek finom érzékeivel pontosan észleli a két szülő közötti feszültséget és diszharmóniát, és úgy érzi, őt kizárják. Sokkal fontosabb, hogy a szülők megtanítsák a gyermeket arra, hogyan lehet a konfliktusokat kezelni, hiszen ezek részét képezik a világnak és ezáltal mindannyiunk életének is. Nagyon fontosak a gyermek életkorának megfelelő beszélgetések, hogy a gyerek érezze, szoros kötelék fűzi mindkét szülőjéhez.
Emésztőrendszerrel kapcsolatos megbetegedések
A hasfájás a gyermekkor legjellemzőbb tünete, mivel ebben az életkorban a has jelzi a gondokat. „Ha fáj a hasa, akkor kibillent az egyensúlyából.”3 Ebben a korai időszakban valóban itt van a világ közepe. A köldök az összekötő kapocs az anyához, az a hely, ahol nemrég még a köldökzsinór csatlakozott a testéhez, mely ellátta mindennel, amire az élethez szüksége volt.
Kisgyermekkorban gyakori probléma a székrekedés. Sokszor az ilyenkor javasolt rostos étrend és megfelelő mennyiségű folyadékpótlás sem hozza meg a várt hatást. Tapasztalataim szerint a székrekedés hátterében gyakran lelki okok húzódnak meg. Gyakori, hogy kis testvér születésére ilyen tünettel reagál a nagyobb gyermek. Az új helyzet miatti szorongás, székrekedés formájában jelenik meg. A székrekedés a gyermeket elárasztó düh és féltékenység fizikai megjelenése. Attól tart, hogy az áhított és hiányolt szülői szeretetet még jobban elveszti. A gyerek visszautasításként élheti meg a kistestvér érkezését, de akár az anya munkába állását is. Előfordul, hogy a túl korai szobatisztaságra nevelés áll a háttérben. „Már az is kiváltó ok lehet, ha bili helyett WC-re kell ülnie.”4 A széklet visszatartását egyaránt kiválthatja óvoda kezdés/váltás, vagy költözés és válás is.
Szobatisztaság
Óvodáskorban komoly problémát jelent, hogy a már szobatiszta gyermek, ismét bepisil. Gyakran az óvoda elkezdése, az édesanyától való elszakadás vált ki ilyen tüneteket. Előfordulhat, hogy az óvodában nem mer szólni, hogy ki szeretne menni a mosdóba, de állhat a háttérben szülők válása, valamelyik családtagtól való félelem, bántalmazás, költözés. A kiújuló bepisilésnek lehet valamilyen bánat az oka. Kis testvér születésénél a bepisilés azt jelzi, hogy a gyermek regresszióra vágyik, ismét csecsemő szeretne lenni. A félelem is kiválthat bepisilést. Például a gyerek annyira fél éjszaka, hogy nem mer felkelni.
Félelem, mint jelzés
„A gyermeki félelem gyakran nem is direkt módon jelentkezik, hanem inkább visszahúzódásban, szótlanságban, fokozott agreszivitásban, vagy a magatartás megváltozásában nyilvánul meg.”5 Mivel a gyermek az észleléseit az anyján keresztül sajátítja el, az anyai félelmek is szűrés nélkül adódnak át a gyermeknek. A gyermekek többsége elsőre irracionálisnak tűnő félelemtől szenved. Gyakran félnek a sötétségtől, szellemektől, egyedülléttől, vihartól, állatoktól, új dolgoktól, helyzetektől, idegenektől, víztől, tűztől, betegségtől, haláltól. A halálfélelem sokszor a születés folyamatához kapcsolódik, amit akkor élt meg, amikor átfurakodott a szülőcsatornán.
Az a gyerek, aki fél elmozdulni az anyja mellől, elsősorban azt tanúsítja, hogy attól tart, elveszítheti az édesanyját.
Félelem általában akkor alakul ki, ha a gyereket túl korán állítják túl nagy feladat elé, vagyis túlterhelik. Elválik például az anyjától, de a kényszerű és túl korai elválasztás félelmet kelt benne, ami valamennyi újabb elválás alkalmával felszínre tör. Ha idő előtt követelünk valamit a gyerektől, félelem keletkezik.
A szülők általában a félelem valamennyi formájától meg szeretnék kímélni a csemetéjüket. Ehelyett azonban sokkal hasznosabb lenne végigkísérni őket a félelmeikben. Például, ha a gyermek fél éjszaka a sötétben, akkor nem a lámpát kapcsolnám fel, hanem együtt, kézen fogva végigmennék vele a sötét szobán.
A születés hatása későbbi életünkre
Gyerekek számos problémája a születéshez kapcsolódik. Ez olyan esetben is igaz lehet, amikor az anya probléma mentesnek ítéli meg a szülését. Tesztelés során azonban kiderül, hogy a gyermek számára traumatikus élmény volt a születése. A születés bármely fázisában érheti trauma, leggyakrabban a szülőcsatornában történő elakadás szokott problémát okozni. Sokszor innen eredeztethető a szorongás, megmagyarázhatatlan félelem, klausztrofóbia, de akár pánikbetegség is.
A fent leírt betegségekhez kapcsolódó üzenetek általánosságban értendőek, lehet, hogy a gyermeknél végzett izomtesztelés más okokat fog a felszínre hozni. Az izomteszteléssel meghatározott korrekciós feladatok elvégzésével megszüntetjük a tünethez kapcsolódó stresszt, így állítva helyre a lelki egyensúlyt.
Konklúzió
„Valamennyi gyermek lelkének létalapja a szeretet, azon belül is elsősorban az anyai szeretet. Csakis ezen a biztos alapon állhatnak szilárdan az egészség alappillérei. Valamennyi gyerek azzal az alapvető szükséglettel jön a világra, hogy szeressék őt és ő is szeresse önmagát.”6 Ha nem kapnak elég szeretetet, boldogtalanságukra lelki és pszichoszomatikus betegségekkel hívják fel a figyelmet. A szülők mellett a kisgyermeknevelőknek, pedagógusoknak is óriási felelőssége van abban, hogy a tanítás mellett a gyermekek lelkére is figyeljenek. Észrevegyék, ha a gyermeknek valami baja van, ha agresszívvá válik, vagy romlik a teljesítménye, kiderítsék, hogy mi húzódik meg a háttérben.
Ha a gyermekek élvezik a szeretetet, akkor lehetőségeikhez mérten szabadon és boldogan fejlődnek. A legtöbb, amit a gyerekekért tehetünk, hogy szeretjük őket.
Felhasznált irodalom:
Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség
M-érték Kiadó Kft., 2011
1 Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség, 223. old.
2 Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség, 190. old.
3 Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség, 248. old.
4 Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség, 287. old.
5 Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség, 365. old.
6 Ruediger Dahlke, Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség, 22. old.